VDJ MEG, LNG!
Vdj meg lng, Erdõ mlye rejt el. Nem vezet t, nehogy gy rjen el a vgzet.
Nzz ht rm! Bnat nem felejt el. Szp Dalim… Hol lellek ht meg Tged?
Elmlt tn… Minden mi dalban led, j viharn… Elvesztem vgleg lpted.
Bjtass, Lng! Bnat knja get. Szp Dalim… Hol lellek ht meg Tged?
Vdj meg Fny a gonoszoktl! lmaimban izz mglya. Dallamod l, bt messze ûz, Sose rjen vget az nek!
Anym, anym, des j Anym, Te voltl az n szeretõ dajkm. Szletsem napjn, jaj de nagyon rltl, Katonnak mgis felneveltl. Vilg, vilg, idegen, nagy vilg, Esõ nlkl nem nylik a virg, Rzsm szve meghasad a magnytl, Bcs nlkl vgtattam el a Babmtl.
Jrom az utat, Az ismeretlen elõttem, Szp vitzemet Kutatja szrnyal nekem. Az n szvem mindig ilyen marad Õszinte, hûsges, szerelmes s szabad. ltnk zsong tavaszkor Nagy tlgy tvben, nekeltnk selymes fûben, Madrka szvben. Nztk a Napot, s lelknk megtelt vele, Mertettnk kk vzbõl, Hol csorog hegynek ere.
Vn vilgbl hajt csak egyre Fklyafny tncol nevetve. Naplemente gre festve, Otthont mutat a fny. Gonosz tok vre verje, Kd, bor elûzve messze, Nta szrnyra, harc feledve, Otthont mutat a fny.
Vdj meg Fny…
NPDAL
Hatalmas hegy az let vizn, Kvncsi vgy a szved mlyn… Merre szll a kimondott sz, Ami el nem mondhat?!
"Ha n elmegyek, Mg a fk is srnak… Gyenge gairl Levelek hullanak. Hulljatok le velem, Rejtsetek el engem! Mer' az n desem mst szeret, Nem engem!"
VRZÕ IMA
sszetrt lmok tkrben Pergette vissza lett Nemesre-jra szletett De kihvta gonosz vgzett.
Haland teste megtretett, s vei szma vges, A legvitzebb volt egykoron, De ellensge is npes.
Szeretteire gondolt vissza, Rncos arcn knnyek… Szlbe vltve "nagyok" nevt, tok-imra grnyedt.
A csatk legerõsebbje… A majdnem halhatatlan… Ereje elszllt, lejrt lete, Magra maradtan.
Atyi csarnokba trve, Fj teher az let. Elmlt minden mi ltette, Csak eleven knja get.
Vitzsge megtretett, s vei szma vges, Legvitzebb volt egykoron, Most csak hallimra kpes.
Imim gnek, nem remlnek… Vegyen maghoz kegyes hall. Vrezve gnek, szllnak, gnek, Hajnal eltkoz, ha rm tall.
Minden, mi szmtott, elmlt az letben, Tengernyi knny. Hidd el, semmi sem vletlen. Mentem, ha hvtak, harcoltam, nem krdeztem, Maradt a vrzõ ima!
Sebeztek szzszor, nem srtam, ha vreztem, Felkeltem jra, ha j hajnalt reztem. Por s hamu, mi tûz volt a vremben, Szljon a vrzõ ima!
SZABAD MADR
Hidegen fjnak a szelek, Hidegen fjnak a szelek, Hidegen fjnak a szelek, Azok nem jt jelentenek! Hidegen fjnak a szelek, Azok nem jt jelentenek!
Szabad nek, szabad madr, Szabad nek, szabad madr, Szabad nek, szabad madr, Jaj, de szp, ki szabadon jr! Szabad nek, szabad madr, Jaj, de szp, ki szabadon jr!
Jrnk n is, ha jrhatnk, Jrnk n is, ha jrhatnk, Jrnk n is, ha jrhatnk, Ha magammal szabad lennk! Jrnk n is, ha jrhatnk, Ha magammal szabad lennk!
Jrnk n is, ha jrhatnk, Ha magammal szabad lennk! Nem vagyok magammal szabad, Kezemen, lbamon lakat.
Hidegen fjnak a szelek, Azok nem jt jelentenek! Hidegen fjnak a szelek, Azok nem jt jelentenek!
A RAB GLYA (rszlet)
rva glya ll magban Egy teleknek a lbjban, Felreplne, messze szllna, Messze messze, Tengerekre, Csakhogy el van metszve szrnya.
Vrja, vrja, mindig vrja, Hogy kinõ majd csonka szrnya S felrepl a magas gig, Hol a plya Nincs elzrva S a szabadsg honja kklik.
Arany Jnos: A WALESI BRDOK
Edward kirly, angol kirly Lptet fak lovn: Hadd ltom, gymond, mennyit r A velszi tartomny. Van-e ott foly s fldje j? Legelõin fû kvr? Hasznlt-e a megntzs: A prtos honfivr? S a np, az istenadta np, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igba hajt? Felsg! valban korond Legszebb gymntja Velsz: Fldet, folyt, legelni jt, Hegy-vlgyet benne lelsz. S a np, az istenadta np Oly boldog rajta, Sire! Kunyhi mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Edward kirly, angol kirly Lptet fak lovn: Krtte csend amerre ment, s nma tartomny. Montgomery a vr neve, Hol aznap este szllt; Montgomery, a vr ura, Vendgli a kirlyt. Vadat s halat, s mi j falat Szem-szjnak ingere, Srgõ csoport, szz szolga hord, Hogy nzni is tereh; S mind, amiket e szp sziget telt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Tl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! ht senkisem Koccint rtem pohrt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne ljen Edurd? Vadat s halat, s mi az g alatt Szem-szjnak kellemes, Azt ltok n: de rdg itt Bell minden nemes. Ti urak, ti urak, hitvny ebek! Ne ljen Edurd? Hol van, ki zengje tetteim - Elõ egy velszi brd! Egymsra nz a sok vitz, A vendg velsz urak; Orcikon, mint flelem, Spadt el a harag. Sz bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajt megõl fehr galamb, Õsz brd emelkedik. Itt van, kirly, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csrg, hal hrg Amint hrjba csap. "Fegyver csrg, hal hrg, A nap vrtba szll, Vrszagra gyûl az ji vad: Te tetted ezt, kirly! Levgva npnk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sirva tallz aki l: Kirly, te tetted ezt!" Mglyra! el! igen kemny - Parancsol Edurd - Ha! lgyabb nek kell neknk; S belp egy ifju brd. "Ah! lgyan kl az esti szl Milford-bl fel; Szzek siralma, zvegyek Panasza nyg bel. Ne szlj rabot, te szûz! anya Ne szoptass csecsemõt!..." S int a kirly. S elrte mg A mglyra menõt. De vakmerõn s hivatlanl Elõll harmadik; Kobzn a dal magra vall, Ez ge hallatik: "Elhullt csatban a derk - No halld meg Edurd: Neved ki diccsel ejten, Nem l oly velszi brd. Emlke sr a lanton mg - No halld meg Edurd: tok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi brd." Megltom n! - S parancsot d Kirly rettenetest: Mglyra, ki ellenszegûl, Minden velsz nekest! Szolgi szt szguldanak, Orszg-szerin, tova. Montgomeryben gy esett A hres lakoma. - S Edward kirly, angol kirly Vgtat fak lovn; Krtte g fldszint az g: A velszi tartomny. tszz, bizony, dalolva ment Lngsrba velszi brd: De egy se birta mondani Hogy: ljen Edurd. - Ha, ha! mi zg?... mi ji dal London utcin ez? Felkttetem a lord-majort, Ha bosszant brmi nesz! ll nma csend; lgy szrnya bent, Se knn, nem hallatik: "Fejre szl, ki szt emel! Kirly nem alhatik." Ha, ha! elõ sp, dob, zene! Harsogjon harsona: Flembe zgja tkait A velszi lakoma... De tl zenn, tl sp-dobon, Riad krtn t: tszz nekli hangosan A vrtank dalt.[*] (1857 jn.)
TDIK NAP
let trt fel dalaikbl, Lngolt szvkben a harag, Iszony csengett szavaikbl, S testkbõl emeltek falat. Nztk gyermekek hallt, s csak srtak tehetetlen. A Hall lelte arjt, s Npk maradt temetetlen.
"lõ smaragdot kr a Haragos r, Rm nz most minden, Csaldom gyszba borul. Egy j, s elvgezve… A csendet nzem, rzem Lelkem messze szabadon szll, Eggy vlok npem bszke õseivel S vremtõl gygyul a Fld."
Az Õsk Õsnek eljttekkor Nem ltezett mg sz, Csak hit, amely hallt kvnt: Szveket fal. Kt erõ vvta rk harct Tren innen s tl: Az egyik tantott s ptett, A msik ldozott vadul.
"Tollas Kgy, mondd, hogy ltezhetsz, Ha nem tpll a vr?!"
"A blcs tuds, s a bke A vrnl tbbet r."
"Mrpedig n Fstlgõ Tkr, n voltam itt elõbb, S tudsod mr semmit sem r Ha vrzel sznem elõtt."
"Tants, rlelj, kutasd az jat Bks-vrtelen, Mert az tdik Napban jr a vilg, S az idõnk nem vgtelen."
"pp' ezrt kell gyilkolni, Ezrt ember-szvet falok, letben kell tartani Az tdik Napot. Letpett testrszekkel, rlkkel dsztem magam, Belekkel, zsigerekkel Fonom be lobog hajam. Lenyzott emberbõrbe ltzve ltetem a Napot, Mert gy õrizhetjk meg, Mit a teremtõ rnk hagyott."
"Elmegyek ht, de emlkezzetek: Visszatrek mg! A Keleti Tengeren tlrl jvk, S velem lesz az g! Hagyjatok fel a gyilkolssal, S teremtsetek jvõt, Az utat megmutattam, Most gyûjtsetek erõt!"
S a tvoli kklõ hegyek kztt, Magasan, tenger felett Tovbb lt a np, amely ldozott s szvet evett. Tudsuk lassan elveszett, S a mlt kdbe merlt, Vres templomaik rnya maradt csak, A tbbi srba kerlt.
let trt fel…
|